1. rész

Ma egy kicsit személyesebb hangvételű a bejegyzésem, mert arra gondoltam, hogy az 1 éves születésnapon megosztom veled a történetemet, hogy indítottam el a KurzusCentrumot. Hosszú út volt és még sok van előttem, de minden perce megérte, és talán a történet inspirálhat és biztatást adhat neked is.

Egy évvel ezelőtt indult a gondolat, a karantén harmadik napján, amikor bezárták a világot, hogy „kéne valamit csinálni online”, mert ez lesz a jövő, ha nem lehet a valós térben működni, akkor marad az online világ. Ezzel a – valljuk be nem túl világmegváltó vállalkozási ötlet – gondolattal keltem fel reggel. Összesen ennyi volt, amit tudtam.  Nos, ebből kiindulva elég sokfelé mehet tovább az ötletelés 😊

Mivel elég rendszerezett ember vagyok, mindent rendszerbe szedve leírok, így elővettem egy üres füzetet és leírtam az első oldalra, hogy „Online vállalkozásom ötletei”. Eddig jó, és hogyan tovább?

Elkezdtem leírni, hogy mi az a tudás, amivel rendelkezem és milyen képességeim vannak. Nyilván annyit tudtam, hogy abból kell főznöm, amim van, tehát anyagi és szellemi erőforrásaimból. Anyagi nem volt sok, így maradt az, hogy a tapasztalataimat és a tudásomat tudom majd „eladni” termékként. Szerencsémre nagyon szeretem, amit csinálok, így az irány nem volt kérdés, az oktatás – fejlesztés területen maradok.

Szuper.

A füzetben teltek az oldalak, listákat írtam, felsorolva, hogy az elmúlt években milyen témákat tanítottam, milyen tréningeket tartottam, milyen írásos és egyéb anyagaim vannak, milyen további témaköröket tervezek feldolgozni stb. A lényeg az volt, hogy mindent írjak le, egyelőre ahogy csak jön, minden rendszer nélkül, csak írjam, írjam, írjam. Nem tudom, te hogy vagy vele, de ha már próbáltad leírni mi az amit tudsz, akkor az első mondatok iszonyú nehezen jönnek, az ember úgy érzi semmit sem tud, és ettől a maradék önbizalma is elmegy. Viszont ahogy megszülöd az első mondataidat, elindulnak a gondolataid és jönnek az újabb és újabb ötletek. Nálam ez majdnem egy hétig tartott. Magam sem hittem volna, hogy ennyi mindent le fogok írni. Olyan volt, mint nagyon részletes önéletrajz.

A következő lépés a rendszerezés volt, témánként csoportosítottam. Ennél a pontnál kellett azt eldönteni, hogy melyik az amelyik a legközelebb áll hozzám és így tovább. Nagy nehezen létrejött egy rangsor, hozzátartozó témakörökkel és anyagokkal.

Csak, hogy értsd, mondok pár példát.

• Évekig gazdasági számításokat tanítottam, úgy érzem elég jól ment, sajátos módszertant is kialakítottam ennek az elég száraz témakörnek az oktatásához. Ehhez összeszedtem minden kidolgozott óravázlatomat, szemléltető eszközömet. Viszont ez a terület elég szűk célpiacot jelent, ezért úgy gondoltam, hogy valószínűleg nem ezzel kéne elindulni. A tervekben még ott van, csak ez egy külön terület lesz.
• A fejlesztő tréningek listája volt a következő témakör. Ehhez összeszedtem a tréningjeim anyagait, a már megtartott és az előkészületben lévőket egyaránt. Pl. Vezető motivációs tréning, Személyiségtípusok, Kommunikációs tréning stb. Itt el kellett dönteni, hogy vállalkozóknak vagy magánszemélyeknek szólnak inkább. Én a céges vonalat választottam, így elkezdett alakulni a célcsoport is.

Ezzel a módszerrel 5 nagy terület lett.

Nagyjából összeállt a jelenleg rendelkezésre álló tudás.

Remek. És most?

Ugyebár online tervezek megjelenni, tehát kell valamilyen felület, ahova ezek az anyagok felkerülnek, plusz reklám, plusz azok a dolgok, melyekről fogalmam sincs, hogy mik. – ez volt a következő gondolatom. Utána olvastam, hogy mennyibe kerülne egy honlap, olyan, ami oktatáshoz való, elérhető, rendszerezett kurzusokkal, tagsági rendszerrel. Hát, az első 3 árajánlat után úgy láttam, hogy ez nem a jelenlegi pénztárcámnak való. Nos, ha így nem, akkor majd megy máshogy, mert olyan nincs, hogy már az elején feladjam. Így keveredtem egy oldalra (coursemaker.hu) ahol azt hirdették, hogy saját magam is el tudom készíteni az oktatási oldalamat. Így beiratkoztam hozzájuk egy online tanfolyamra, ahol lépésről lépésre megmutatták, hogy kell felépíteni egy komplett rendszert. Ezúton is köszönet Daniellának és Péternek. 😊

Azért itt is volt egy kis csavar, mert kiderült, hogy Péter régen a tanítványom volt, na ez a vicces fordulat, most én voltam a tanuló.:-)

Folyt.köv.