Tag Archive for: motiváció

Ébredj fel, ez Neked is kell! Új szelek fújnak!

Tájfutás az új sport vezetőknek

A tájfutás, másnéven tájékozódási futás az a sport, „ahol a versenyzőnek térkép és tájoló segítségével a térképen feltüntetett ellenőrzőpontokkal kijelölt pályán, a pontokat többnyire előírt sorrendben érintve, a legrövidebb idő alatt kell végigfutni.” (wikipédia) Ehhez tájékozódási képesség és minél jobb kondíció szükséges.

Amikor ennyire változnak a körülmények, mint napjainkban, csak az marad talpon, aki gyorsan tud reagálni, alkalmazkodni tud a megváltozott helyzethez. Manapság kiváló tájfutónak kell lenned vezetőként a cégedben! Ehhez tájékozódni kell, információt kell gyűjteni, ismerni kell a céged gyengeségeit és erősségeit, célokat kell kitűzni, ehhez eszközöket kell rendelni, majd a lehető leggyorsabban végigmenni a folyamaton.

Ami a futásban a térkép és a tájoló, az a cégedben a lehetőségek feltérképezése és a célok kitűzése. Az ellenőrzőpontokat ki kell jelölnöd annak megfelelően, hogy milyen lépések szükségesek a célod eléréséhez, és ezt hogy lehet a legrövidebb idő alatt, költséghatékonyan elérni. Mi a legsarkalatosabb terület? A költségek optimalizálása. Ezen belül is az egyik legnagyobb tétel a bérköltség – egyben a legérzékenyebb is -, mert a munkaerőpiac óriási átalakuláson megy keresztül. Nagyon érdemes meggondolni, hogy mit választasz. Béreket csökkentesz úgy, hogy megválsz néhány dolgozódtól, vagy megpróbálod úgy fejleszteni őket, hogy hatékonyabbak legyenek és hosszútávon bevétel növekedést generáljon. Új képzési kultúrát kell kialakítani!

 Ha körülnézel, utána olvasol, akkor te is tapasztalhatod, hogy az úgynevezett hard és soft skillek – de ne beszéljek csúnyán, másképp mondom – a tanítható vagy szakmai képességek, illetve a szakmai képességeken felüli készségek, mint pl. a kommunikációt, beilleszkedést, motivációs képességet meghatározó tulajdonságok, sokkal jobban előtérbe kerültek, mint valaha. Ezek fejlesztése pedig a fennmaradásodat jelentheti. Hogyan? Számos lehetőség közül válogathatsz, mint pl. tréningek, workshopok online és offline formában. A legjobb az, ha cégedre szabva alakítod ki a legmegfelelőbb módszereket. Költséghatékonyan fejlesztheted dolgozóidat béren kívüli juttatások keretein belül is. Erről bővebben itt olvashatsz.

Mi kell ahhoz, hogy hatékony legyél, segítsd munkatársaidat, vezesd őket és közben ne bolondulj meg?

Próbáld ki ezt a 4 módszert:

Légy szenvedélyes!

Ha szenvedélyt tudsz vinni a feladataidba, akkor tudsz legjobban motivált és fókuszált maradni. Ez olyan hormonokat szabadít fel az agyadban, ami támogat ebben a folyamatban. Ebben az állapotban kreatívabb vagy, új ötletek jönnek és könnyebben jutsz el a megoldáshoz. Így nem fogod azt érezni, hogy kínlódás az egész munka és csak felesleges dolgokkal megy el az időd. A szenvedély, vagy másnéven a flow érzését át tudod adni munkatársaidnak is. Hogyan? Keresd meg, hogy miben jók, adj nekik olyan feladatokat is, melyeket könnyebben el tudnak végezni, ezeket értékeld és ismerd el őket. Egy-egy nehezebb feladat után pedig mindig adj lehetőséget magadnak és nekik is a pihenésre, töltődésre. Az összetettebb feladatokat bontsd le részfeladatokra, így nem fogtok elveszni a nagy káoszban. A nagymamám mondta mindig nekem, hogy „Tudod, az elefántot is meg tudod enni, csak megfelelő falatokban!” Alkalmazd ezt a módszert a csapatodban is!

Produktív legyél, ne pedig elfoglalt!

Hatékonyság vagy termelékenység az, amikor az energiát, az értelemmel és az idővel társítva a lehető legjobban felhasználva jutunk előbbre, miközben a maximális eredményt érjük el a minimális erőfeszítéssel. Ez egy hosszú folyamat, de gyakorlással elsajátítható, és az eredmény az lesz, hogy kevesebb stresszel, sokkal előbbre jutunk. Ez a döntéseinken múlik. Első lépés, hogy felismerjük, hogy a döntéseinknek milyen következményei lesznek. Lássuk magunkat kívülről, és gondoljuk végig, hogy vajon, mi szeretnénk e magunkkal együtt dolgozni, ha választhatnánk? Az a kultúra, amit vezetőként teremtünk, elég vonzó e magunk és mások számára? Mit tehetünk? Fel kell ismerni, hogy nem lehet minden a „legfontosabb”! A feladatokat és teendőket sorrendbe kell állítani, a fontosságuk szerint. Vizsgáljuk meg a következményeket és a hatásokat egy-egy feladat kapcsán. Tudunk e továbblépni, ha egy feladatot nem végzünk el azonnal? Mi történik akkor, ha elhalasztjuk? Milyen negatív következménnyel jár? Ki kell alakítani egy fontossági sorrendet, és csak azokkal foglalkozzunk, melyek a listánk elején vannak. Mindig tegyük fel azt a kérdést, hogy mennyire szolgálja a célomat az adott feladat elvégzése? Delegáljuk vagy automatizáljuk amit lehet!

A kevesebb néha több!

Elsőre úgy tűnik, hogy ez szemben áll az előbbi szemponttal, és nem a hatékonyságot támogatja. Több kutatás is bizonyította már, hogy a hosszú napi munkaórák nem feltétlenül eredményeznek magas teljesítményt. A heti 50 óránál több munkaóra a teljesítmény csökkenéséhez vezet, ráadásul egészségügyi problémákat idézhet elő. Hogy csináljunk kevesebbet? Fókuszáljunk a prioritásokra és mindent, ami ennek útjában áll, iktassunk ki. Figyeld meg, hogy valóban 100%-ban arra koncentrálsz e! Ilyenkor nincs multitasking, vagyis ne csinálj több dolgot egyszerre! Lehetőleg 90 perces blokkokban dolgozz, és közte tarts rövid szünetet. Tanulj meg néha „nem” -et mondani, és használd az „igen” szót akkor, amikor indokolt. Magyarul, ha már tele a naptárad, akkor a következő hívásra, feladatra, határidőre mondj nem-et!

A feladataidat kezeld úgy, mint a nadrágodat! Este vedd le, elég reggel újra felvenni!

Stratégiai szempontból is nagyon lényeges az, hogyan kezdjük a napot, és hogyan fejezzük be. Erősen hat a hatékonyságunkra, az egészségünkről már nem is beszélve. Gondold el, hogy milyen lenne vagy milyen volt, amikor elaludtál egy fontos napon. Kipattantál az ágyból és végigrohantad a napot? És amikor jóval később kerültél ágyba egy kimerítő nap után, és reggel korán kellett kelni? Amennyiben ez rendszeres lenne, hosszútávon hogy éreznéd magad?

Ilyen az, amikor nem rakod le a napi dolgokat az esti pihenés előtt. Alakíts ki rutinokat amennyiben lehetséges. Tervezd meg a másnapodat, összegezd az aznapodat, és tegyél olyan dolgokat este, ami kikapcsol és felkészít a pihenésre. Ami a reggeleket illeti, szintén legyen egy rutinod, szánj egy kis időt arra, hogy ráhangolódj a feladataidra, ne csak rohanva ugorj fejest a napi teendőkbe. Gondold végig egy kávé, tea, reggeli után, hogy milyen feladataid lesznek, milyen prioritásaid vannak, és arra összpontosíts. Ebből inspirációt is meríthetsz. Vagy csak tedd fel magadnak a kérdést „Mit fogok ma csinálni?” és indulj ki ebből.

A termelékenység, hatékonyság maximalizálása olyan képesség, melyet a sikeres emberek már elsajátítottak, mert rájöttek, hogy elengedhetetlen. Ez mindaddig lehetséges, amíg tudod, hová kell fordítani a figyelmedet, energiádat és az idődet. Mindennek köszönhető az, hogy nem terheled túl magad, nem léped át a határaidat, és pontosan azt csinálod, ami igazán számít.

„A jó vezetés olyan, mint a fogmosás: sok kicsi, önmagában eredménytelen gesztus sorozata”

Mennyire igaz! Nem így gondold?

Főleg az utóbbi időben, amikor úgy tűnik, hogy a dolgok mintha bonyolultabbak lennének, mert vezetőként tőled várják a megoldásokat, döntéseket. Fókuszáltnak kell lenned, jó irányt kell mutatnod és vezetned a csapatodat a cél felé. Te miből táplálkozol?

Egy kis kitérő…

Engedj meg egy kis kitérőt!

Több mint 10 évig tanítottam szakképzésben, felnőttképzésben és iskolarendszerben egyaránt. Nagyon sokféle helyzettel és ember típussal találkoztam, jó kis tanulási lehetőség volt számomra is. Volt olyan időszak, amikor 7 napból 7 napot tanítottam, sőt egy napon belül délelőtt és délután is, ráadásul több intézményben, ezáltal az óráim között még az utazással is számolnom kellett. Ó azok a piros lámpák alatt betömött ebédek! Azok az 5 perces mindenre elégnek kell lenni szünetek! Azok a hangszálelszomorító 8-10 órás végigbeszélős napok!

És miért mondom ezt el neked?

Mert ez természetes az oktatási környezetben, és a tanulók hajlamosak elfelejteni, hogy a tanár is ember! Hogy-hogy nem, de vannak neki is szükségletei, van magánélete, vannak problémái, vannak érzései és vannak dolgok, amiket ő sem tud, amiben neki is szüksége van segítségre! Ő is hibázik, hoz rossz döntéseket, alkalmaz rossz módszereket. Ha felborul az egyensúly, akkor az amúgy is nagyon nehéz tanári munka, kínszenvedéssé válik. Az egyensúly akkor nem borul fel, ha a munka – magánélet – feltöltődés – fejlődés területek harmóniában vannak.

Érted, hogy miért meséltem el mindezt? Vezetőként szoktál hasonlót érezni?

Vezetőnek születni kell, vagy a vezetők valahogy „lesznek”?

Régebben, egészen a huszadik század közepéig úgy tartották, hogy vezetőnek születni kell, a vezetők nem „csak úgy lesznek”. Szerencsére a társadalomtudósok kutatásaik során rájöttek, hogy ez nem helytálló. Az áttörést az jelentette, amikor elkezdték vizsgálni a vezetést, mint a vezetők és vezetettek közötti kölcsönhatást. Azóta számos elmélet született, rengeteg irodalmat, képzést találhatunk a témával kapcsolatban, ahol a vezetői tulajdonságokról, azok fejlesztéséről, a vezetési stílusokról olvashatunk, tanulhatunk.

Félig üres vagy félig tele?

A túlhajszolt életmód következtében viszont rá kell jönnünk, hogy nem elegendő csupán ezekről a módszerekről tanulni és alkalmazni, hanem azzal is foglalkozni kell, hogy a vezető akkor tudja megfelelően működtetni a vezetési technikáit, ha testileg-lelkileg-szellemileg is rendben van. Nagyon igaz itt is a „tele pohár szabálya”, vagyis a vezető akkor képes adni másoknak, megengedni, hogy a poharából igyanak, ha az ő pohara nem üres.

Mi a helyzet a te poharaddal?

Mindig tele van? Engeded, hogy a munkatársaid igyanak belőle? És ha kezd ürülni, hogy töltöd fel?

A vezetői kompetenciák kapcsán rengeteg szempontot találunk, hogy milyennek kell lennie a jó vezetőnek, mire kell figyelnie. Én most csak párat emelnék ki, melyek szerintem a legfontosabbak. Azért épp ezeket választottam, mert látom és hallom, hogy ha erre a pár készségre nagyobb hangsúlyt fektetünk, akkor a többi kompetenciát is jobban tudjuk fejleszteni.

Melyek ezek?

Választásaim a következők: attitűd, motiváció, kommunikáció, konfliktuskezelés.

Jó-jó, de hogyan lehetünk jobbak? Mit tegyünk, hogy a fentieket fejlesszük? A következő részben mutatok pár egyszerű instant gyakorlatot!

Addig is sok sikert és jó fejlődést!

Akár vállalkozóként akár vezető pozícióban olvasod ezeket a sorokat, egyetértesz azzal, hogy az egyik legfontosabb gyógyszer jelen helyzetben az, hogy pozitív és fókuszált tudj maradni?

Most lehet, hogy azt gondolod, hogy „jó, persze, ez is csak mondja a magáét, közhely az egész”, de nézz mélyen magadba, te hogy reagálsz az eseményekre?
Lehet, hogy te is azok közé tartozol, akik nem nézik a híreket, távol tartják magukat a „médiazajtól”, de biztos, hogy tudod szűrni az információkat? Az agyadban lévő „lomtárba” és a „tartós tárba” miket pakolsz? Hogy érzed magad? Vezetőként hányan várnak tőled megoldást, döntéseket? Mennyire vagy hatékony?

Én most egy kicsit más szemszögből közelítem meg a fenti kérdéseket, mert akár vállalkozó, akár vezető vagy, attól még emberből vagy! 🙂

Stressz = Felelős?

Általában minden negatív hatást, érzetet, sőt egészségügyi problémát is a stresszre fogunk, mondván, hogy ez olyan kategória, amibe minden belefér, és ezzel jól le is tudjuk passzolni a felelősséget, hiszen a stressz tehet mindenről. Ez első lépésnek nem is tűnik olyan rossznak, hiszen megvan a bűnös! 🙂
Viszont, ha így van, akkor ettől jobban kéne éreznünk magunkat. Nem tudom te hogy vagy vele, de nekem ettől nem jobb, sőt, olyan érzés, mintha kívülről irányítanának, pedig ráadásul ezt én kreáltam saját magamnak. Klassz! Akkor ezt az energiát arra is fordíthatnám, hogy jobbat teremtek. Ha megy megteremteni a rosszat, akkor biztos megy megteremteni a jót is! Nem logikus?

A neandervölgyi effektus

Van egy olyan reakció, amit úgy hívnak, hogy neandervölgyi effektus. Az ősember szedegeti a bogyókat a réten, és egyszer csak megjelenik mögötte egy marha nagy mamut. Emberünkben bekapcsol az „el innen” menekülőprogram, hevesebben ver a szíve, a vér a lábába pumpálódik, hogy minél gyorsabban tudjon futni. Ehhez azonban az agynak van egy fontos funkciója, mégpedig az, hogy kikapcsol minden egyéb zavaró gondolatot, hogy csak a menekülésre tudjon koncentrálni ezerrel. Az agy aktiválja a stressz-programot.

A pozitív motiváció

Viszont az agy csodákra képes, és ha nem a negatív végeredmény elkerülésére koncentrálunk, hanem arra hogy mi az a jó dolog, ami bekövetkezhet, ha majd elérjük a célunkat, akkor mindjárt meg tudjuk fordítani a folyamatot, és hasznunkra fordítani. Fókuszáljunk az elérni kívánt céljainkra, és erre erősítsünk rá. Ez a pozitív motiváció lényege.
Ha megvan a „Miérted”, és vizionálod az elérni kívánt eredményt, akkor fókuszban tudsz maradni. sőt ennek még egy hozadéka van, bekapcsol a kreativitásod is. Konkrét eszközökkel pedig megtámogathatod a folyamatot.

A tervezés a kulcs

Milyen eszközöket vethetsz be annak érdekében, hogy fókuszált tudj maradni? Először is tervezz! Eszköz lehet például egy hatékony időbeosztás, céltervező. Számos módszer és app is létezik, de nekem egy egyszerű excel tábla segít, melyben napi feladatokra bontom le a teendőimet, idősávot rendelek hozzá, de mindig ráhagyással számolom időben, mert ha esetleg kicsit elcsúszok, akkor se legyen kapkodás, hogy már a következő feladatot kéne csinálom, közben még az előzővel szüttyögök. Így elvesztem a fókuszt, mert már se a jelenben nem vagyok teljesen, de a következő feladatra sem tudok még ráhangolódni. Ez a legrosszabb, ami történhet. Ezért számolok ráhagyással, mert így nem a tökéletesség lesz, amit elvárásként támasztok magammal szemben, hanem az hogy el legyen végezve.
Nekünk maximalistáknak, – ha te is ilyen vagy – ez az első lépés ahhoz, hogy motiváltak maradjunk, és ne önostorozás legyen a vége. A táblázat utolsó oszlopába nap végén beírom, hogy az adott feladatot elvégeztem e vagy sem, és ha nem akkor mi volt az oka annak, hogy nem sikerült. Számomra ez nagyon fontos, mert így meg tudom vizsgálni, mi volt az akadályozó tényező, így tanulok belőle, és nem egyből a saját kudarcomként élem meg. Érdekes megtapasztalás, próbáld ki!

Lomtalanítás – néha nem árt

A motiváció és a koncentráltság fenntartásához azonban szükség van szerintem egy nagyon fontos dologra, mégpedig arra, hogy néha ürítsd a „lomtáradat” az agyadban. Jó lenne, ha csak megnyomhatnánk a „delete” gombot, mint a számítógépünkön, és pikk-pakk kiürülne. Sajnos legtöbbünknek nem ennyire egyszerű, nekem sem.
Meg kell találnod a saját „delete” gombodat. Mi lehet ez? Nem kell különleges dolgokra gondolni, lehet ez egy séta, sportolás, egy óra, amit csak magadra fordítasz, meditáció, zenehallgatás vagy különféle egyéb technikák, amiben hiszel. Nekem a meditáció, a légzéstechnikák és a megerősítő mantrák (vagy nevezzük csak a céljaim elérését megerősítő és a hálámat kifejező mondatoknak) alkalmazása segít mostanság.

És fontos, hogy ne csak azt az utat lássuk, amin el kell menekülnünk a mamut elől, hanem vegyük észre a szembejövő lehetőségeket is! Ezek a gyakorlatok ebben is segítenek.

Figyelj és tanulj!

Mi felnőttek is sokszor úgy működünk, mint a gyerekek, vagyis tapasztalás és másolás útján tanulunk. Mit jelent ez? Már a csapból is az élethosszig tartó tanulás elve folyik, folyamatos önfejlesztésre hívják fel a figyelmünket. Igazuk van. Nem lehet robotpilótára kapcsolva élni az életünket, ha előbbre akarunk jutni.

A robotpilóta használata a repülésen kívül életveszélyes!

Sokszor hallok, olvasok egy- egy jó ötletet, információt, melyet átszűrök magamon, beépítem és kialakítom belőle a saját módszeremet. Ez teljesen normális. Nem kell mindig feltalálnunk a meleg vizet.
Csak használd! Használd a már működő eszközöket, és haladj a céljaid felé.

Így tudsz motivált maradni, és válságban is fókuszban!
Sok sikert kívánok és jó fejlődést!

Mostanában ez a vesszőparipám, de joggal! Az utóbbi években is már, de a jelen helyzetben főleg előtérbe került az emberi tényező. Valljuk be, már nem fogunk úgy gondolkodni, mint azelőtt, ez magánéletben és munkában egyaránt igaz. Azt gondolom, hogy veszélyes is lenne, hiszen a körülmények változtak, a piaci helyzet is változott, és ha versenyelőnyt szeretnénk vállalkozóként, akkor meg kell újulnunk, meg kell változtatni a gondolkodásunkat, új stratégiákat, szokásokat kell bevezetni.

Read more